Közeleg Erzsébet és Katalin és András névnapok. Kíváncsi voltam, hogy e három neves név kapcsán, a bálokon illetve a férjjósláson kívül, milyen népszokások, hagyományok kötődnek. Visszagondolva sem általános, sem pedig középiskolában nem jártak ilyen nevű emberek velem. Szerintem a másik osztályba sem.  A jóslás, a különböző rituálék, a jövőbe látás vágya talán egyikünk számára sem ismeretlen dolgok. A jeles napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, népszokások izgalmas szeletét jelentik nemzeti hagyományainknak és történelmünknek, és általuk rájöhetünk, hogy elődeink gondolkodása annyira nem is különbözött a miénktől. Íme pár érdekes népszokás Márton, Erzsébet, Katalin és András napjához kapcsolódóan.

November 19: Erzsébet.

Leggyakoribb női nevek közé tartozik hazánkban az Erzsébet név.   Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki. A tél és a karácsony rámutatónapja volt. A gazdák úgy tartották, ha e napon esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A földműveseknek határidőt jelentett november 19-e, ugyanis erre a napra mindenképpen be kellett fejezni az őszi búza vetését. Az állatokat a hidegekre való tekintettel a nyári legelőkről mindenhol haza kellett hajtani és bekötni az istállóba. Mondás is született ennek kapcsán: "Erzsébet, Katalin havat szokott hozni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni." A katolikus egyház mindenhol misékkel emlékezett meg a "szegények jótevője"-ként ismert Szent Erzsébetről. A fiatalok is nagyon várták ezt a napot, mivel több helyen ekkor zajlottak az ún. várkörjáró játékok, amelyek alkalmával a fiúk-lányok kérdő-felelgetős dalszövegek éneklésével múlatták az időt.

November 25: Katalin.

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalma

November 30: András

Az e naphoz legközelebb eső vasárnap, már az advent, a karácsonyra való felkészülés kezdete. Advent idején pedig tilos a lakodalom, minden hangos mulatság. Ilyenkor ugyanis testi és lelki felkészülést vártak el a karácsonyra.

Régen András-napján kezdődtek a disznóölések. E naptól kezdve egészen farsangig mindig akadt egy ház, ahol disznó sivítása verte fel a csendet.

Az időjárással kapcsolatos megfigyelés szerint, ha ekkor esik az eső vagy a hó, úgy közel 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha András-napján fagy, akkor a karácsonykor eső lesz.

András naphoz több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik.

Ugyancsak András-napján a lányok arra voltak kíváncsiak, ki lesz jövendőbelijük, mikor fognak férjhez menni.

Szintén a lányok szokása volt a gombócfőzés András-napján. Kilenc fiúnevet papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták. Forrásban lévő vízbe ejtették azokat, s amelyik legelőször a felszínre jött, azt kikapták, és a néphagyomány szerint olyan nevű fiú lesz a lány jövendőbelije. András nap az egyik legfontosabb házasságjósló nap volt. Ilyenkor például megrugdosták a disznóólat, és ahányat röffentett a disznó, annyi év múlva ment férjhez a lány. A gombócfőzés kapcsán:  A hagyomány településről településre eltérő alakot öltött, de tartalmilag ugyanaz volt. Helyenként 6, máshol 9 vagy 12, de akadt olyan ház is, ahol a karácsonyig hátralevő napok számával azonos mennyiségű gombócot gyúrtak, s töltelék helyett különböző fiúnevekkel ellátott cédulákat rejtettek azok belsejébe. Úgy tartották, amelyik gombóc elsőként jön fel a forrásban levő víz felszínére, az azt rejtő cédulára írt név megegyezik majd jövendőbelijük nevével.