Mindenszentek és a halottak napja az emlékezés ideje. Hazánkban a hagyományok őrzése fontos része a kultúránknak. Mindenszentek napja a Katolikus egyházban az üdvözült lelkek napja. Vagyis e napon ünnepeljük azon szentjeinket, akikről a kalendárium nem tesz külön megjegyzést. Európa szerte, így hazánkban is ezekben a napokban szeretteinkre emlékezünk, akik már nincsenek velünk. Kezdetekben, keresztényi kultúrkörökben november másodika a halottak napi megemlékezés volt. Avagy, az elhunyt, de az üdvözséget el nem nyert hívekre emlékeznek. Fokozatosan vált a halottak napja a katolikus egyház ünnepnapjává – felekezeti hovatartozástól függetlenül . Elhunytak emlékeinek a megőrzése az emberiség történetének a szerves része. Kultúránként eltérő a megemlékezés. Szokások között vannak olyanok, melyek hasonlítanak hozzánk, de olyanok is vannak, melyek meghökkentőek lehetnek számunkra. Valahol temetői lakomával, máshol hangos zenével és tánccal ünneplik, hogy az elválás nem végleges. Egy szóval, visszahívják az elhunytak lelkét.
A régi hiedelmek szerint, ilyenkor a túlvilág közelebb kerül az élők világához. A hiedelmek szerint, aki e napon nem tartja be a csendet, az magára haragítja a lelkeket, és egyben, bajt hoz a házra. Ezért szokássá vált, hogy e napon gyertyát gyújtottak, amit az ablakba tettek, hogy a hazalátogató lelkek visszataláljanak a fénybe. Ezekben a napokban tilos a földeken dolgozni, tehát földet művelni, betakarítani, a tarakor hangos zaja, zavarhatja a lelkek nyugalmát. Ebben az esetben, haragra gerjedhetnek és visszatérhetnek kísértetni. Ha valaki e tilalmat megszegte, annak a következő évben terméktelenné vált a termőföldje, esetleg az állatai is elpusztultak. Mosni is tilos e napon, mert a vizes ruha ha lóg, a szellemek lábát éri. Vidékeken kerülték a tükrök használatát, nem néztek bele, nehogy megpillantsák a halott arcát. A temetőből tilos lopni, mert aki a sírról virágot vagy gyertyát lop, az átveszi az elhunyt bűneit. A gyertyaviasza a kezén marad, és hallja a halottak hívásást álmában. Ha valaki kifordítva vesz fel egy ruhát és úgy megy a temetőbe az megbolygatja a világrendjét , rossz szellemet vonz be a házba és elriassza magától a szerencsét.
Ebben az időszakban jósoltak is. Ha halottak napján esett az eső, az esővízből megtudták, ki fog meghalni. Ezzel riogatták egymást. Az öregek a mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek. Egyes hiedelmek szerint, ha virágot lopunk egy sírról, akkor „halottat lopunk” Picit visszatérve az időjárásra. Milyen időjárás lesz e napon? Jól meg kell figyelni, ugyanis olyan lesz a tél is. Ha november 1-jén az idő enyhe, a tél is enyhe lesz, ha ideg, akkor bizony a tél is hideg lesz.
Guatemalában e napon a család tagjai az elhunyt hozzátartozó sírjánál piknikeznek, szürkületkor pedig színes sárkányokat eregetnek, hogy így lépjenek kapcsolatba az elhunyt őseikkel. Madagaszkáron testforgató temetkezési hagyomány során az elhunyt testét előhozzák a kriptából és új lepelbe burkolják és felírják rá a nevét, így emlékezve rájuk. Majd egész napos táncmulatságot rendeznek. Finnországba kecske alakú szalmaboglyát készítenek, melyet ünnepélyesen elégetnek. Az elhunyt hozzátartozók lelkét a nap végén, virágokkal és füstölőkkel hívják vissza, egy közös szaunázásra. Ecuadorban e napon baba alakú kalácsot sütnek , melyhez erdei gyümölcsből készített lekvárral tálalják. Ebbe mártogatják bele a hozzátartozók a baba alakú kalácsot a sír mellett. Hongkongban pedig minden évben megrendezik az „éhes szellem” ünnepét, melynek során megitatják a szellemeket. E ünnepnapon pénzt is égetnek, célja a közösségi halottja a túlvilágon se szenvedjen hiányt pénzből.












