Mindenszentek és a halottak napja az emlékezés ideje.  Hazánkban a hagyományok őrzése fontos része a kultúránknak.  Mindenszentek napja a Katolikus egyházban az üdvözült lelkek napja. Vagyis e napon ünnepeljük azon szentjeinket, akikről a kalendárium nem tesz külön megjegyzést.      Európa szerte, így hazánkban is ezekben a napokban szeretteinkre emlékezünk, akik már nincsenek velünk. Kezdetekben, keresztényi kultúrkörökben november másodika a halottak napi megemlékezés volt. Avagy, az elhunyt, de az üdvözséget el nem nyert hívekre emlékeznek. Fokozatosan vált a halottak napja a katolikus egyház ünnepnapjává – felekezeti hovatartozástól függetlenül . Elhunytak emlékeinek a megőrzése az emberiség történetének a szerves része. Kultúránként eltérő a megemlékezés. Szokások között vannak olyanok, melyek hasonlítanak hozzánk, de olyanok is vannak, melyek meghökkentőek lehetnek számunkra. Valahol temetői lakomával, máshol hangos zenével és tánccal ünneplik, hogy az elválás nem végleges. Egy szóval, visszahívják az elhunytak lelkét.

A régi hiedelmek szerint, ilyenkor a túlvilág közelebb kerül az élők világához. A hiedelmek szerint, aki e napon nem tartja be a csendet, az magára haragítja a lelkeket, és egyben, bajt hoz a házra. Ezért szokássá vált, hogy e napon gyertyát gyújtottak, amit az ablakba tettek, hogy a hazalátogató lelkek visszataláljanak a fénybe. Ezekben a napokban tilos a földeken dolgozni, tehát földet művelni, betakarítani, a tarakor hangos zaja, zavarhatja a lelkek nyugalmát. Ebben az esetben, haragra gerjedhetnek és visszatérhetnek kísértetni.  Ha valaki e tilalmat megszegte, annak a következő évben terméktelenné vált a termőföldje, esetleg az állatai is elpusztultak.  Mosni is tilos e napon, mert a vizes ruha ha lóg, a szellemek lábát  éri. Vidékeken kerülték a tükrök használatát, nem néztek bele, nehogy megpillantsák a halott arcát. A temetőből tilos lopni, mert aki a sírról virágot vagy gyertyát  lop,  az átveszi az elhunyt bűneit. A gyertyaviasza a kezén marad, és hallja a halottak hívásást álmában. Ha valaki kifordítva vesz fel egy ruhát és úgy megy a temetőbe az megbolygatja a világrendjét , rossz szellemet vonz be a házba és elriassza magától a szerencsét.

Ebben az időszakban jósoltak is. Ha halottak napján esett az eső, az esővízből megtudták, ki fog meghalni. Ezzel riogatták egymást. Az öregek a mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek. Egyes hiedelmek szerint, ha virágot lopunk egy sírról, akkor „halottat lopunk” Picit visszatérve az időjárásra. Milyen időjárás lesz e napon? Jól meg kell figyelni, ugyanis olyan lesz a tél is. Ha november 1-jén az idő enyhe, a tél is enyhe lesz, ha ideg, akkor bizony a tél is hideg lesz.

Guatemalában e napon a család tagjai az elhunyt hozzátartozó sírjánál piknikeznek, szürkületkor pedig színes sárkányokat eregetnek, hogy így lépjenek kapcsolatba az elhunyt őseikkel. Madagaszkáron testforgató temetkezési hagyomány során az elhunyt testét előhozzák a kriptából és új lepelbe burkolják és felírják rá a nevét, így emlékezve rájuk. Majd egész napos táncmulatságot rendeznek. Finnországba kecske alakú szalmaboglyát készítenek, melyet ünnepélyesen elégetnek. Az elhunyt hozzátartozók lelkét a nap végén, virágokkal és füstölőkkel hívják vissza, egy közös szaunázásra. Ecuadorban  e napon baba alakú kalácsot sütnek , melyhez erdei gyümölcsből készített lekvárral tálalják. Ebbe mártogatják bele a hozzátartozók a baba alakú kalácsot a sír mellett. Hongkongban pedig minden évben megrendezik  az „éhes szellem” ünnepét, melynek során megitatják a szellemeket.  E ünnepnapon pénzt is égetnek, célja a közösségi halottja a túlvilágon se szenvedjen hiányt pénzből.

Ugye ismerős? Persze, hogy az. Hisz mindenki ismeri a ballonkabátos hadnagyot, akinek mindig van egy kérdése, a keresztneve is titokzatos, éppúgy, mint a felesége. Ő Columbo hadnagy.

Hadnagyunk Peter Michael Falk néven született 1927. szeptember 16-án New York-ban.

Sokszor emlegetik, hogy Peter Falk magyarszármazású, az újságíró, Falk Miksa dédunokája. Kutatások szerint, valóban vannak magyar felmenői, de Falk Miksához nincs köze. A családfakutatók a névrokonságon kívül más kapcsolatot nem találtak közöttük. Édesapja Michael Falk kereskedő, édesanyja könyvelő volt. Mindkét oldalról Európából és Oroszországból emigrált nagyszülők voltak.

Háromévesen rosszindulatú ideghártya daganatot diagnosztizáltak nála, amely a szem eltávolításával járt. Kivehető szemgolyót kapott, amellyel sokszor riogatta a társait.

Nem színésznek készült. Középiskola elvégzése után szakács lett. New School for Social Research intézményében politológiát tanult, 1951-ben végzett.1953-ban  a Syracuse Universityn egyetemi szintű diplomát szerzett közigazgatásból. Megpályázott egy állást a CIA-nál, de nem vették fel, ezért a hartfordi Connecticut State Budget Bureau-nál helyezkedett el, mint gazdasági elemző.

Művészi pályája során olykor diszkriminációk érték a hiányzó szeme miatt. A Columbia Pictures igazgatója állítólag ezzel a felkiáltással utasította el: „Ennyi pénzért kétszemű színészt is kaphatok!” Rajongói közül azonban sokan kifejezetten vonzónak találták különös tekintetét.

Felnőttként munka mellett a westporti White Barn Theatre-nél színészi tanulmányokat folytatott, mert felkeltette érdeklődését ez a pálya, és elhatározta, hogy színész lesz. 1956-ban otthagyta az állását, és Greenwich Village-be ment. Az off-Broadwayn debütált 1956. január 3-án Molière Don Juan című darabjában, melyet a Fourth Street Theatre tűzött műsorára.

Mielőtt felvette volna az ismert ballonkabátot, több filmben  is szerepelt. Emmy díjra is jelölték, amit másodszorra megkapott, Oscar díjra is kétszer jelölték a legjobb férfi mellékszereplőként. Az 1966-ban indult The Trials of O’Brien volt az első sorozatszerepe – egy ügyvédet alakított –, ám a széria csupán egy évadot ért meg. Annál sikeresebb lett viszont egy másik tévésorozat, a Columbo, amely meghozta számára a világhírnevet.

A világhírnevet hozó híres ballonkabátot 1968-ban öltötte magára A recept: gyilkosság című epizódban. Majd mély hallgatás, és hadnagyunk három évvel később öltötte magára a kabátot, és lett újból és újból még egy kérdése. Az 1971-ben sugárzott második részt – Váltságdíj egy halottért – a magyar közönség moziban láthatta először. Ezzel az epizóddal valóban elindult a Columbo-sorozat, amely nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem az egész világon rendkívül népszerű lett. Columbo megformálásáért Peter Falkot tízszer jelölték Emmy-díjra (ötször nyert), és kilencszer Golden Globe-ra (egyszer nyert). Columbo rosszul öltözött, látszólag lassú észjárású nyomozó, aki azonban mindig mindegyik ügyét sikeresen megoldja. . Módszere, hogy különösen odafigyel az apró, egymásnak ellentmondó részletekre, és azokból kiindulva leplezi le a tettest. A gyanúsítottak gyakorlatilag mindig elkövetik azt a súlyos hibát, hogy nem veszik elég komolyan Columbót, aki olykor felidegesíti őket azzal, hogy a távozás pillanatában az ajtóból fordul vissza, hogy még valamit kérdezzen, és feltárjon egy kulcsfontosságú ellentmondást. A magyar nyelvű változatokban Columbo hadnagy szinkronhangját Szabó Gyula adta. A gyilkosság receptre című legelső epizódban, Peter Falk magyarhangja Garazs Dezső.

A harmadik részét : Ahogy a könyvben megvan írva  , akkor még gyermekcipőben járó és pályakezdő rendező: Steven Spilberg rendezett. A sorozatban számos ismert színész is felbukkan. Többek közt Leslie Nielsen  vagy az én kedvenc szereplőm a sorozatból: Jack Cassidy, aki három epizódban is szerepel, s mind háromban gyilkost játszik. Felbukkan a sorozatban Peter Falk felesége is, akinek itt, kivételesen ismerjük a nevét: Shera Danese, aki hat részben is szerepet kap. Sorozatbeli felesége sosem bukkan fel, csak egyszer tesz a nevére utalást: Rose.

69 részt élt meg a sorozat.

A sorozatban szinte főszerepet játszott az autója is, mely a karakteréhez jól illő 1959-es Peugeot 403-as. Az egyetlen extra az URH-rádió volt az autóban, melynek az volt az ismérve, hogy nem indult elsőre. Ezt a példányt egyébként Peter Falk személyesen választotta ki a Universal Studios egyik parkolójából.

Több évnyi betegség után, 83 éves korában Beverly Hills-i otthonában hunyt el, 2011. június 23-án.

Viszont, nekem is van egy kérdésem: Miért nem léptették elő sohasem?

Kedvenc részeim:

Gyilkosság hangjegyekkel

A főnyeremény: halál

Columbo és a rocksztár gyilkosa

Columbo a rendőrakadémián

Gyilkosság telefonhívásra

A szemfényvesztő

Diplomáciai mentesség

Hajnali derengés

Hattyúdal

Matt két lépésben

Rövid szivar

Első King könyvemet 24 évvel ezelőtt olvastam. Érettségire készülve, lazításként, két tétel tanulása közben olvastam ez pedig nem más volt, mint; Cujo. Itthon, a könyvespolcon találtam rá. Félve kezdtem el olvasni, és nem ok nélkül. Lehet nem 19 évesen kellett volna elolvasnom a legelső King könyvemet. Rettegtem és féltem nemcsak az olvasás közben, hanem utána is, és ráadásul a saját kutyánktól is. Megfogadtam, soha többé nem olvasok King könyvet, pedig a Holtsáv mai napig kacsingat rám a könyvespolcról. Pedig nagyon szeretném elolvasni az AZ-t. Azóta megszereztem könyvben, de még mindig a könyvespolcomon várakozik olvasásra. 

Azóta eltelt 22 év, és tavalyelőtt  a szomszédunkba járva Attila, akivel együtt nőttünk fel beszélgettünk. Nem mint író az olvasóval, hanem mint két olyan személy ,akik már nagyon rég nem látták egymást.  De felpattant a székről, és a könyvespolchoz ment, ahonnan kivett egy nagyon vastag könyvet, amivel már akkor szemezgettem. Én a kezembe fogtam, forgattam és annyit mondtam; én sosem fogok ilyen vastag könyvet írni. Visszaadtam Attilának, aki a helyére tette. Napokig gondolkodtam, hogy képes vagyok e egy ilyen vastag könyvet kiolvasni, és kérjem e kölcsön.  Az élet úgy hozta, hogy itthon kellett legyek betegen és átmentem Teri nénihez elkérni a könyvet, és nekiálltam a nagyon vastag könyvnek. Akkor tudtam, képtelen leszek letenni. Már az első oldalak elolvasása után úgy éreztem, hogy King 1979-ben előre látta mindazt, ami 44 év eltelte után bekövetkezik majd. Egy világjárvány. A szó szoros értelemben leírta a Covid 19-et. Tünetein át, a vesztegzárig. Borzalmasan leírva a haláltusát, holtak számát, az életben maradottakig.  Nyilván voltak benne olyan részek, főleg a második könyvben, amik kissé lelassították az olvasást, és a legszívesebben abbahagytam volna, és úgy éreztem, sosem érek el a harmadik részig. Ilyen volt többek között azok a részek, amikor a jók gyűlést tartottak és feljegyezték a gyűléseken elhangzottakat. A Szövetség kapcsán én is kaptam olyan véleményt, miszerint a főszereplő lány hátráltatja az eseményeket. Itt is voltak ilyen szereplők, akikben a legvégén nagyot csalódtam. De kellenek ilyenfajta szereplők is. Megsirattam a jók halálát.  Elérve az utolsó, egyben harmadik részhez, minden egyes lap elolvasása után arra vágytam, hogy sose legyen vége a könyvnek, mert a finis volt a legizgalmasabb. Még egy valami nem tetszett benne. Mégpedig a sok trágár beszéd.

Olvasás közben azon is gondolkodtam, hogy volt képes ennyi oldalban megírni mindezt, és vajon, hány oldal volt az eredeti kézirata?

Mikor 2016-ben nekiálltam a Szövetség első részének a megírásának, és kipattant a fejemből a vírus című része, nem is tudtam róla, hogy van egy hasonló, de nálam sokkal zseniálisabban megírt könyv az emberiség végítéletéről.  Azért valahol én is beletaláltam a részletekbe, a fejemben meg sem fordult az, hogy egyszer a 21. század közepén részesei leszünk a spanyolnátha után, még egy világjárványnak. Mikor a megjelenés után felkerült az egyik oldalra a könyvem, könyvajánlóba, akkor valaki ezt írt: „nem elég, hogy még a csapból is a Covid folyik, akkor még ez is” Sajnos ez van. Mi írók vagyunk, és ha egy történet kipattan a fejünkből, addig nem nyugszunk, míg meg nem írjuk. Arról, kiváltképp nem tehetek, hogy a könyvem első része, pont a világjárvány közepén jelent meg.

 Beszélhetnénk a keringő összeesküvés- elméletekről, az emberiség kiirtásával vagy megtizedelésével kapcsolatban, de amíg emberiség létezik, lesznek járványok és világjárványok, akik ugyan nem fogják az emberiséget eltörölni a Föld felszínéről, csak megtizedeli. Mert az emberiség önmagát fogja elpusztítani, majd a Föld új életre kelve, esélyt ad az új élet csíráinak.

Nagyon sok bűnügyi sorozat fut mostanában a tévében, különböző adókon. Ebből a sokból egy biztosan egy ikonikus darab, megunhatatlan ballonkabátos hadnaggyal, akinek mindig van egy újabb és újabb kérdése, és a felesége is olyan titokzatos, mint szeretett hadnagyunk keresztneve. Ő nem más mint; Columbo, azaz Peter Falk. Miért írok róla? 14 évvel ezelőtt 2011 június 23-án hunyt el.

Sokszor emlegetik, hogy Peter Falk magyarszármazású, az újságíró, Falk Miksa dédunokája. Kutatások szerint, valóban vannak magyar felmenői, de Falk Miksához nincs köze. A családfakutatók a névrokonságon kívül más kapcsolatot nem találtak közöttük. Édesapja Michael Falk kereskedő, édesanyja könyvelő volt. Mindkét oldalról Európából és Oroszországból emigrált nagyszülők voltak.

Háromévesen rosszindulatú ideghártya daganatot diagnosztizáltak nála, amely a szem eltávolításával járt. Kivehető szemgolyót kapott, amellyel sokszor riogatta a társait.

Nem színésznek készült. Középiskola elvégzése után szakács lett. New School for Social Research intézményében politológiát tanult, 1951-ben végzett.1953-ban  a Syracuse Universityn egyetemi szintű diplomát szerzett közigazgatásból. Megpályázott egy állást a CIA-nál, de nem vették fel, ezért a hartfordi Connecticut State Budget Bureau-nál helyezkedett el, mint gazdasági elemző.

Művészi pályája során olykor diszkriminációk érték a hiányzó szeme miatt. A Columbia Pictures igazgatója állítólag ezzel a felkiáltással utasította el: „Ennyi pénzért kétszemű színészt is kaphatok!” Rajongói közül azonban sokan kifejezetten vonzónak találták különös tekintetét.

Felnőttként munka mellett a westporti White Barn Theatre-nél színészi tanulmányokat folytatott, mert felkeltette érdeklődését ez a pálya, és elhatározta, hogy színész lesz. 1956-ban otthagyta az állását, és Greenwich Village-be ment. Az off-Broadwayn debütált 1956. január 3-án Molière Don Juan című darabjában, melyet a Fourth Street Theatre tűzött műsorára.

Mielőtt felvette volna az ismert ballonkabátot, több filmben  is szerepelt. Emmy díjra is jelölték, amit másodszorra megkapott, Oscar díjra is kétszer jelölték a legjobb férfi mellékszereplőként. Az 1966-ban indult The Trials of O’Brien volt az első sorozatszerepe – egy ügyvédet alakított –, ám a széria csupán egy évadot ért meg. Annál sikeresebb lett viszont egy másik tévésorozat, a Columbo, amely meghozta számára a világhírnevet.

A világhírnevet hozó híres ballonkabátot 1968-ban öltötte magára A recept: gyilkosság című epizódban. Majd mély hallgatás, és hadnagyunk három évvel később öltötte magára a kabátot, és lett újból és újból még egy kérdése. Az 1971-ben sugárzott második részt – Váltságdíj egy halottért – a magyar közönség moziban láthatta először. Ezzel az epizóddal valóban elindult a Columbo-sorozat, amely nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem az egész világon rendkívül népszerű lett. Columbo megformálásáért Peter Falkot tízszer jelölték Emmy-díjra (ötször nyert), és kilencszer Golden Globe-ra (egyszer nyert). Columbo rosszul öltözött, látszólag lassú észjárású nyomozó, aki azonban mindig mindegyik ügyét sikeresen megoldja. . Módszere, hogy különösen odafigyel az apró, egymásnak ellentmondó részletekre, és azokból kiindulva leplezi le a tettest. A gyanúsítottak gyakorlatilag mindig elkövetik azt a súlyos hibát, hogy nem veszik elég komolyan Columbót, aki olykor felidegesíti őket azzal, hogy a távozás pillanatában az ajtóból fordul vissza, hogy még valamit kérdezzen, és feltárjon egy kulcsfontosságú ellentmondást. A magyar nyelvű változatokban Columbo hadnagy szinkronhangját Szabó Gyula adta. A gyilkosság receptre című legelső epizódban, Peter Falk magyarhangja Garazs Dezső.

A harmadik részét : Ahogy a könyvben megvan írva  , akkor még gyermekcipőben járó és pályakezdő rendező: Steven Spilberg rendezett. A sorozatban számos ismert színész is felbukkan. Többek közt Leslie Nielsen  vagy az én kedvenc szereplőm a sorozatból: Jack Cassidy, aki három epizódban is szerepel, s mind háromban gyilkost játszik. Felbukkan a sorozatban Peter Falk felesége is, akinek itt, kivételesen ismerjük a nevét: Shera Danese, aki hat részben is szerepet kap. Sorozatbeli felesége sosem bukkan fel, csak egyszer tesz a nevére utalást : Rose. 69 részt élt meg a sorozat.

kép: ectopolis.hu

Leslie. L. Lawrence azaz Lőrincz. L. László könyveivel már elég korán, alsós koromban megismerkedtem és ő szeretette meg velem az olvasást. Anyukám kezdte el gyűjteni a könyveit, majd a testvérem, végül én is beálltam a sorba, s már két polc is megtelt a könyveivel. Mivel én is könyveket írok, ő vált számomra írói példaképpé.

Lőrincz. L. László jelenleg Magyarország legsikeresebb írója. Történeteit két álnév alatt is írja: Leslie. L. Lawrence és Frank Cockney. Írói tevékenységét ifjúsági regények megírásával kezdte. 1973-ban jelent meg az első kötete, A sólyom kinyújtja karmait címmel. De a sikert Leslie. L Lawrence név alatt írt története, a Sindzse szeme hozta el számára. A történet 1983-ban jelent meg.

Van az ember életében egy pillanat, amikor elgondolkodik bizonyos dolgokon. Sokunk fejében megfordult már az, hogy talán nem mi emberek voltunk az elsők, akik megvetették a lábukat a Föld nevű bolygón. Hogy jóval az emberiség előtt már benépesült volt a bolygó, s nemcsak a dinoszauruszok rohangáltak a Földön. Mi van akkor, ha már az ő idejükben is éltek, nem emberhez hasonló, mégis sokat tudó lények, akik 65 millió évvel ezelőtt esetleg túlélték a meteorid becsapódását, és segítették a Földön megjelenő embereket, akiket istenként vagy papként tiszteltek?

De mi van abban az esetben, ha ezek a fura lények esetleg ma is köztünk élnek, és ott folytatják életüket, ahol millió évvel ezelőtt abbahagyták, és ezek a lények sokkal fejlettebb technológiával rendelkeznek, mint maga az ember? Kámzsát viselő, kicsi fura árnyékok, akik hobbiként telihold előtt emberekre vadásznak, majd teliholdkor fel is áldozzák őket… és dobolnak, így cserkészve be a leendő áldozatukat. Nézzük, hogy is van ez.

Adott a Pireneusok, ahová egy este a helyi kocsmába belép egy rambónak öltözött lány, aki kísérőt kér, fel a hegyekbe. A lány mellesleg jól szkanderezik ám neki és a kísérőjének is nyoma vész. Itt van még egy vadász is, akiből nemsokára maga lesz a vad, kit elkapnak a bokrok alján játszadozó árnyak. Itt van még egy baráti kör a kocsmából, akik szeretnék megviccelni a haverjukat, de végül őket viccelik meg az árnyékok. Ahogy lenni szokott, hullát találnak, akinek mellesleg hiányzik a szíve, s a helyszínre megérkezik Lamartin hadnagy és bájos segítője Sopie.

És a bajok csőstül jönnek. De a hulla mellett megjelennek a törpék is, kik emberek, csak törpék, és igyekeznek eltüntetni egy holttestet. Többé kevésbé sikerrel. Ám a gyilkos utáni nyomozásnak majdnem vége szakad, mert a hadnagyot és bájos kísérőjét, Sopiet elkapják a kicsik, de Mary néni megmenti őket. A nénit ekkor látták utoljára. Vajon életben maradt?  Aztán adott egy kutatócsoport, amelynek egyik tagja különös követ talál és publikálni kezd a felfedezéséről. Ám egy nap, egy titokzatos asszony jelenik meg a turistacsoporttal és lelöki a férfit a szikláról.

Egy másik kutatócsoport élén egy Angolnak nevezett férfi áll. Megölt tudóstársa csatlakozik az Angol kutatócsoportjához, hogy kiderítse az igazságot. Útra indulnak a Pireneusokba, hogy elfogjanak egyet a Kicsik közül, de a kutatócsoport tagjai hamarosan fogyni kezdenek. Itt vannak még a kórház dolgozói. Állításuk szerint progéria ellen keresik a megoldást. Vajon a kórház épületében bújnak meg a kicsik? Milyen titkot őriz a kórház épülete? Hamarosan újból telihold lesz, és a kicsik dobolni kezdnek, hogy újabb áldozatot mutassanak be.. Megtalálják őket? Az eltűnt személyekre is rátalálnak, mielőtt áldozatul esnek a kicsiknek? 

A kérdésekre a választ a Kicsik újonnan kiadott kiadásában, illetve folytatásaiban találjuk. ( A kicsik nyomában és a Tizenhárom kristálykoponya) A könyvet mindazoknak ajánlom, akik ismerik az író munkásságát, de e téren írt írásait még nem olvasták. Mindazoknak, akik hisznek abban a teóriában, hogy a Földön nemcsak mi emberek éltünk annak idején. Vigyázz! Augusztus 9-én  telihold lesz!

Amikor nekiállsz egy történetet írni, kipattan a fejedből, mert úgy érzed, muszáj leírni, megírni, valahol a tudat alatt elgondolkodol azon, bár eljutna a történetem egy kiadóhoz és megjelenne könyvformában. De ez akkor még messzi távoli remény. Jó nekem a blog is, így is eljut több olvasóhoz és talán nyersz egy- egy olvasói vagy bloggeri díjat is. Sajnos e díjak már nem léteznek.  Igy voltam én is annó a Szövetség kapcsán, amikor 2016-ban írni kezdtem a történetet, és szinte naponta posztoltam a blogon a következő fejezeteket, és osztottam meg a történetet a különböző blogos csoportokban, és nyertem el a különböző olvasói díjakat is. Míg el nme jött a pillanat, amikor a kiadóval 2019 év végéjén aláírtam a szerződést, útnak indultunk a megjelenés felé vezető úton. Bár a történeted egy vírusról szól, egy kitalált dologról, de továbbra sincs az eszedbe, nem jutna eszedbe az sem, hogy az élet furcsa játékaként a szerkesztés közepén, de  még nme jelent meg a kötet, hogy egy világjárvány fog kirobban, amit egy vírus fog okozni. Majdnem hasonló módon, mint a te vírusod, amit még 2016-ban írtál meg. A könyv 2020 augusztusában, pont a világjárvány közepén jelent meg. Mit kapsz a megjelenés pillanatában? Hideget és meleget egyaránt. Legfőbbképp hideget. " Még a csapból is a vírus folyik, most meg még könyvformában is elénk tolják" Hiába próbálsz magyarázkodni, hogy  a történetednek nincs köze a vírushoz, amelyről a történeted szól. Telik az idő, fogy a könyv. Aztán történik valami, és nagyon nagy mennyiséget kapsz vissza a könyvedből, amit lehetetlen eladnod, pedig egy 1000-ért árulod dedikálva.    Mit csinálj? Gondolkodol.. S míg gondolokdol, elhatározásra jutsz. Levelet írsz a megyei könyvtár számára, akik örömmel fogadják a könyvedet. 10 darab található meg a Szövetségből a felnőtt kölcsönző részlegben. 1 éve nagyon szerettem volna megnézni, hol található meg a könyvem a könyvtárban, és arról képet és videót készíteni. Erre az alkalomra egy évet kellett várnom. 2025 március 28-án délutánján került rá sor. Ömlött az eső egész nap. Így mentünk az egyik ismerősömmel Paksról Szekszárdra. Míg várakoztunk, mert én a gyerekkönyvtár részlegen tartandó megbeszélésre érkeztem, addig is megkérdeztem hol található meg a  könyvem. Nagyon izgalmas pecek voltak, míg felfedeztem a könyvemet a polcon. Még hozzá a krimik között kellett keresni. Mondjuk, nem értettem, de nem is ez volt a lényeg. A könyvedet a könyvtár polcán láthatod. 10 darabot ajánlottam fel, ebből 9 kölcsönözhető, és egy dedikált példány, ami olvasótermi.  Megtaláljátok. Tudásközpont Szekszárd. Illyés Gyula Könyvtár.

Az ősz folyamán 4 darabot ajánlottam fel a mesekönyvem kapcsán a megyei könyvtárunk ( Illyés Gyula könyvtár Szekszárd) számára. 2-2 darabot mindkét kötetből, dedikálva. Ami egyben azt is jelentette, hogy mint Tolna megyei szerző, bekerülök a helytörténeti részlegbe, s a kötetek nem kölcsönözhetőek. De egyben azt is jelentette, hogy elolvassák és véleményezik mindkét kötetet. Decemberre ígérték, így izgatottan vártam, hogy mikor fogom megkapni, hogy vélekedik a könyvtár a könyvem kapcsán. Két nappal szenteste előtt ,vasárnap délután kaptam meg az egyik könyvtáros néni aranyos, cuki véleményét mindkét kötet kapcsán. Még egy lenne, de azt még nem küldték ki számomra. Úgy tudom, hogy az az értékelés kicsit másként fog kinézni, kicsit másfajta értékelés lesz a kötet kapcsán. ( Mesekutatás és elemek által lesz kiértékelve)

Nézzük is, hogy Györgyi hogyan is vélekedett a mesekönyvem kapcsán.

Az egyes történetek olvasása során felidéződtek bennem sok-sok régi emlékek, amelyek
hasonlóak voltak mint amiket az erdő lakói is megéltek. Örömök és csalódások, problémák
és nehézségek, amikre megoldásokat kellett találni Néha egyedül, néha pedig a közösséggel
együtt.
Igen, az élet ilyen, vannak benne jót akarók is, de vannak bizony gonoszságok is. Vannak
emberek és dolgok, amik, akik csalódást okoznak, és mivel érzékenyek vagyunk, a legtöbb
esetben, ezért duzzogunk, megsértődünk, képesek vagyunk akár hosszú ideig is magunkba
folytva hordozni ezeket a sérelmeinket. Nehezen ismerjük be azt, ha hibáztunk, és sokszor
azt várjuk, hogy csodák történjenek és maguktól megoldódjanak azok a dolgok amikre mi
nem tudjuk a helyes megoldásokat. Kellenek hozzá a bátor és okos nyuszikák és időnként a
jótündérek, jó boszorkányok is.
Szükség van ugyan a szabályokra is, de nekem az a személyes véleményem a tapasztalataim
alapján, hogy nem minden szabály ésszerű és építő jellegű, ezért mielőtt elfogadunk és
betartunk egy előírt vagy a közgondolkodásban elhangzó szabályt, érdemes azon is
elgondolkodni, hogy mi van a szabályzatok hátterében valójában.
Minden ember hordoz magában különböző tulajdonságokat és viselkedési mintákat, és
ezzel hat a környezetére is. Jó dolog a közösség, de nem mindig könnyű benne létezni, mert
nem mindenkinek egyformát jelent az, hogy mi a normális és mi a jó. Ezért van az, hogy a
„más viselkedésűek” zavarokat képesek okozni.
Vannak emberek, akik képesek beletörődni és megalkudni, valamiért. Valójában mindezt
nem is teljes tudatossággal teszi. Sok a mai világban a képmutatás. Időnként mást
mutatunk, mint amit gondolunk vagy érzünk. Ezzel tulajdonképpen önmagunkat is időnként
sikerül becsapnunk.
Müller Pétertől olvastam azt, hogy „Színház az egész világ, és mi vagyunk benne a
szereplők.” Meg azt, hogy: „Az élet olyan, mint egy sakktábla. Ha nem tudsz jól játszani,
leütik a bábudat.”
Gyerek koromban sok mesét olvastam és néztem a TV-ben. És szerettem a bábjátékokat is.
Lehetett belőlük tanulni, következtetéseket levonni. Egy mesekutatótól halottam azt, hogy
a legelső mesék állatokról szóltak. Meg hogy egyes meséknek gyógyító hatása is van.
Idén, az Életerő-meseműhelyünkből tudtam meg azt is, hogy sok olyan régi mese is van,
amiknek a vége egyáltalán nem pozitív kicsengésű. A Te Bandi farkasos meséidnek az eseményei mindig pozitívan zárultak Ezek a mesék ezért reményt adóak és
elgondolkodtatóak is. Tele vannak képiségekkel és érzelmekkel. Sokszor használsz bennük
olyan szavakat, szófordulatokat, amelyeket én is ismerek, mert ezeket a szavakat,
hasonlatokat az én gyerekkoromban is használták.
A verstördelések ilyen formája nekem nem igazán tetszik, nem is igazán értem azt, hogy a
modern korban ezt miért így használják. Én nagyon szeretem a szép verseket, gyakran
élőben is szoktam rendezvényeken is verseket mondani, de én azokat a verseket szeretem
igazán, amelyeknek a sorai rímelnek egymással. Azoknak dallama és egyúttal hullámzásai is
vannak, és azok képesek felemelni a lelkemet is.
Sajnos a gonosz boszorkány varázslását, hogy a színes erdő egy részét színtelenné és sötétté
varázsolta át, ez nem csak a kerek erdőre vonatkoztathatóak, hanem a mostani világunkra is
kezd egyre jellemzőbbé válni. Reménykedjünk, hogy a fényesség le fogja győzni a
sötétséget.

 Halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A »szent« jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow »szent, szent ember« jelentésű szóból. Az All-Hallows-Eve kifejezésből, ahol az utolsó szó az evening (»este«) szó régies változata. Az egész kifejezés a mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’-en, ugyanis a skót nyelvben az „eve” megfelelője az „even”, s ez rövidült „e’en”, illetve „een” alakká.

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep. Október 31. éjszakáján tartják, elsősorban az angolszász országokban. Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is.

A kelták hite szerint, október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. A történelem során több hasonló római kori ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz samhain nevű ünnepével, ezért mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori mediterráneumból származó elemeket is tartalmaz, amely kiegészült az ír nép szokásaival, és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómia bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal is. Továbbá  a mai Nagy-Britannia, Írország és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett, és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.

Stefan Moser szerint – aki a salzburgi kelta múzeum igazgatója – „az a tény, hogy a halloween egy kelta gyökerű szokás, olyan mítosz, amely a Halloween elterjedésével kezdődött, és azóta nem távolították el, azonban nincs komoly kapcsolat a két dolog között.”

Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé, majd a legkedveltebbé halloween ünnepe, az ünnepi fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg.

Az évnek ebben az időszakában több más ünnep is van.

– Október 31. a kelta, római és sajátos ír-keresztény gyökerekkel rendelkező halloween. Ugyanezen a napon van samhain is, amikor a kelta-óév véget ér, és a kelta újév elkezdődik. A neopogányok a samhain szertartásait részesítik előnyben.

–  A katolikus mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja november 1-én van.

–  A mindszentet követő halottak napja (Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) katolikus ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért november 2-án van.

Az amerikai ír telepesek az ősszel aratott tököt nem csak hallowen ünnepi kellékeként használták, hanem levágták a tök tetejét, eltávolították belőle a magokat, majd tejet, fűszereket és mézet öntöttek bele, amit forró hamun sütöttek meg, ma ezt tartják a hálaadás napján készített tradicionális tökpite eredetének.

Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta. Egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak meg még egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől, és nem is mert lemászni, ezért kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte, hogy lemásszon a fáról az ördög – aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.

A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek.

A legenda egy másik ismert változata szerint, amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.

Az ír néphagyományt követő Amerikában, a legendában eredetileg szereplő takarmányrépát a narancssárga színű, Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen vigyorgósra kivájható sütőtök növény váltotta fel.

Egyesek keresztényellenesnek tartják a halloweent: „A keresztények gyertyáit – amelyeket elhunyt szeretteink sírján gyújtunk – akarják ugyanabban az időpontban kigúnyolni a szörnyeket ábrázoló töklámpásokkal.

Magyarország.

Nálunk nincs halloween, nálunk mindenszentek van. Mondjuk oly sokszor. Biztos, hogy így van? 

A tökfaragás sokak számára az őszi dekoráció elkészítéséhez tartozó tevékenység, mások szerint mindössze a halloween ünnepével importált, a magyar hagyományoktól kifejezetten idegen elem. De kinek van igaza?

A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt.

Egyes tájegységeken a Luca-tök volt ismert, ami természetesen Luca-napra készült. A faragott tököt ebben az esetben is gyertyákkal világították ki, és a cél szinten az ijesztgetés volt. Az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza.

Tehát, ha eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban.

Van egy mozgalom. Egy mozgalom, melyet 2023-ban  Sky S. T. Dél Afrikában élő magyar származású író és a Helma Kiadó indította útjára.  E mozgalom:  A magyar könyv is magyar termék mozgalom.  Azzal a céllal alapították meg , hogy népszerűsítse a magyar szerzők által magyar nyelven írt könyveket. Kiemelten fontosan tartják a magyar nyelv szépségének, gazdagságának megőrzést, kiemelten a határon túl élő magyarok körében.   Ösztönző programok gyerekek és fiatalok számára az írás és az olvasás népszerűsítése kapcsán. Továbbá támogatja a mozgalom a látássérült, és időskori látásromláson átesett, olvasási nehézséggel küzdő embereket.

2023-as megalakulása óta 117 magyar író csatlakozott a mozgalomhoz.(Többek között én is)Olyan nagyszerű írót is köszönthetünk tagjaink között, mint; Nemere István. Aki egyben a mozgalom egyik nagykövete is.  Nagyköveteink között további nagyszerű emberek is megtalálhatóak: Színészek, festőművészek, írók, bloggerek, zenészek . Vagyis 8 nagykövet, 2 tiszteletbeli nagyköveti segíti a mozgalmat. 10 blogger segít abban, hogy a KMMT íróit és könyveiket megismerjék az olvasók.  Ők könyvajánlókat írnak, interjúkat készítenek.

  A mozgalom indítása óta 121 MKMT lógóval ellátott könyv jelent meg.   Pártoló tagként magánszemélyek is csatlakoztak és segítik e remek kezdeményezést.  Továbbá média és sajtó megjelenések segítik a munkánkat.

Mód és lehetőség van arra, hogy e nemes célt támogassátok különböző formákban. Erről a lehetőségről bővebben olvashattok a mozgalom honlapján.

https://mkmt.hu/tamogass

Íróként / bloggerként az alábbi helyen és módon tudtok csatlakozni:
https://mkmt.hu/csatlakozz

Rólunk és könyveinkről bővebben a Helma oldalán találtok.

www.helma.hu 

https://mkmt.hu/irok-konyvek/irok