Nem igazán emlékszem a gyerekkoromból arra, hogy az óvodában vagy az iskolában tartottunk volna e naphoz kötődő szokások megünneplését. Két emlék valahogy még is elevenen él bennem. Nagymamám testvére Pesten élt.  Aput Ferencnek hívják, de a vezetéknevünk Márton. Egy novemberi napon talán a kilencvenes évek vége felé Katus néni, apu számára Márton nap alkalmából képeslapot küldött.  Ha eszembe jut, mindig elmosolyodom rajta. A másik emlék nem annyira kellemes. 8 évvel ezelőtt a munkahelyemen rosszul lettem és egy hónapig az ágyban kellett feküdnöm.  Nézzünk vidámam dolgok után Márton nap kapcsán. Hisz minden ünnepnek megvan a maga szokása, hagyománya, hiedelme. Lehet, hogy e napon nemcsak libát sütöttek az emberek? Ha hisztitek, ha nem, de e naphoz számtalan babonát, szokást említenek.  Emellett e napon negyven napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, és megengedő jóízű falatozás.

Legenda:

 Legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (mai Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben (a pontos dátum kérdéses). A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat állt be Márton életében: Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni. A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Továbbá Márton napja jelentette egykor a paraszti év végét. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenőidőszak. Ilyenkor fizették ki a cselédeket, s a fizetség mellé ajándékba egy libát is kaptak, hogy ezzel is tizedeljék a jószágokat. Mint írtam e napon kezdetét vette az advent előtti negyven napos böjt, ami azt is jelentette  e napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Továbbá ilyenkor jóízű lakmározást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit fogyasztani. Ezeken a lakomákon jellemzőek voltak a libaételek, mert ilyenkorra már le lehetett vágni a tömött libát is.  Jellegzetes Márton-napi libaételek: Márton-napi libasült, Márton-napi libaleves, libamáj zsírjában, libasült vörösboros káposztával, fokhagymás libacomb, ludaskása, töltött liba és még sorolhatnánk. Így tartja a népi mondás:

 „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Nézzük, mi is az a „püspökfalat”:

Szokás volt a papnak is küldeni belőle, különösen a liba hátsó részéből.

Az időjárás kapcsán is vannak e naphoz köthető hiedelmek.

Márton-napján a sült liba mellcsontjából az időjárásra is szoktak jósolni; mégpedig: Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható. 
Márton-napjához kapcsolódóan, nem csak a libacsontból, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a következő telet, úgy mint:

-Ha ködös Márton, akkor enyhe tél lesz, ha viszont havazik, erős tél várható.

-Ha ezen a napon esik, utána a fagy elviszi a termést. De azt is megfigyelték, hogy 

-Márciusban olyan idő lesz, mint Márton-nap. 

-40 napig olyan idő lesz, mint Márton-napkor. 

-Az e napi szép időt, Szent Márton nyaraként is emlegetik Baranyában. De azt is jelentheti, hogy hideg lesz a tél. Továbbá, kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön, azaz ha e napon havazik.

Vajon melyek az a tiltások ami éppúgy hozzátartoznak a Márton naphoz, mint az összes mondához, hiedelemhez?

Természetesen e napon is tilos volt:

-Takarítani. .

-Mosni.

-Teregetni

Azt is tudtátok, ha e napon álmodunk, boldogok leszünk? Nem tapasztaltam eddig. Német nyelvterülteken pedig szokássá vált a Márton napi fáklyás felvonulás. Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.