Európa szerte, így hazánkban is ezekben a napokban szeretteinkre emlékezünk, akik már nincsenek velünk. Kezdetekben, keresztényi kultúrkörökben november másodika a halottak napi megemlékezés volt. Avagy, az elhunyt, de az üdvözséget el nem nyert hívekre emlékeznek. Fokozatosan vált a halottak napja a katolikus egyház ünnepnapjává – felekezeti hovatartozástól függetlenül.

Elhunytak emlékeinek a megőrzése az emberiség történetének a szerves része. Kultúránként eltérő a megemlékezés. Szokások között vannak olyanok, melyek hasonlítanak hozzánk, de olyanok is vannak, melyek meghökkentőek lehetnek számunkra. Valahol temetői lakomával, máshol hangos zenével és tánccal ünneplik, hogy az elválás nem végleges. Egy szóval, visszahívják az elhunytak lelkét.

Guatemalában e napon a család tagjai az elhunyt hozzátartozó sírjánál piknikeznek, szürkületkor pedig színes sárkányokat eregetnek, hogy így lépjenek kapcsolatba az elhunyt őseikkel. Madagaszkáron testforgató temetkezési hagyomány során az elhunyt testét előhozzák a kriptából és új lepelbe burkolják és felírják rá a nevét, így emlékezve rájuk. Majd egész napos táncmulatságot rendeznek. Finnországba kecske alakú szalmaboglyát készítenek, melyet ünnepélyesen elégetnek. Az elhunyt hozzátartozók lelkét a nap végén, virágokkal és füstölőkkel hívják vissza, egy közös szaunázásra. Ecuadorban  e napon baba alakú kalácsot sütnek , melyhez erdei gyümölcsből készített lekvárral tálalják. Ebbe mártogatják bele a hozzátartozók a baba alakú kalácsot a sír mellett. Hongkongban pedig minden évben megrendezik  az „éhes szellem” ünnepét, melynek során megitatják a szellemeket.  E ünnepnapon pénzt is égetnek, célja a közösségi halottja a túlvilágon se szenvedjen hiányt pénzből.

Hazánkban a hagyományok őrzése fontos része a kultúránknak.  Mindenszentek napja a Katolikus egyházban az üdvözült lelkek napja. Vagyis e napon ünnepeljük azon szentjeinket, akikről a kalendárium nem tesz külön megjegyzést.  A néphiedelem szerint e napon a halottak felkelnek a sírjukból és hazalátogatnak.

Hiedelmek:

1.Gyertyagyújtás:  A halottak megnyugvást találjanak , és a fény, segít nekik visszatalálni a sírba.

2.”Versharangozás”: Régi időkben az emberek harangot húztak e napon, annyiszor, ahány halottjuk volt. Míg a többi ember várakozott, hogy harangozhasson, addig ők csenden imádkoztak.

3.Halottak kenyere: E napon megvendégelték a szegényeket, koldusokat. Egyes helyeken, e napon kalácsot helyeztek a sírokra, mennyei táplálékként a sírba visszatérő lelkeknek.

4.Cselédfogadás:Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a cselédeket, béreseket.

Egyes területeken e napon terelték be az állatokat a téli szállásukra.

Tilalmak:

Ezen a napon tilos volt:

A munka.

A mosás.

A meszelés

A földeken való munka.

A varrás

Ebben az időszakban jósoltak is. Ha halottak napján esett az eső, az esővízből megtudták, ki fog meghalni. Ezzel riogatták egymást. Az öregek a mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek. Egyes hiedelmek szerint, ha virágot lopunk egy sírról, akkor „halottat lopunk” Picit visszatérve az időjárásra. Milyen időjárás lesz e napon? Jól meg kell figyelni, ugyanis olyan lesz a tél is. Ha november 1-jén az idő enyhe, a tél is enyhe lesz, ha ideg, akkor bizony a tél is hideg lesz.