Mindig jó érzéssel tölt el, ha épp egy könyvmegjelenés előtt állok, vagy épp aznap, amikor megjelenik a könyvem. Még akkor is, ha nekem is meglepetés a megjelenés, hisz nem számítottam rá. Hat könyvmegjelenésen vagyok túl, egy másik kiadónál. Mesekönyv, sci-fi és egy krimi. Ebből három e könyv, három nyomtatott. Sőt. A mesekönyvem első része angol nyelvre le is lett fordítva, és szintén e könyvformában megvásárolható az Amazon oldalán. Próbálom az írásaimat feltenni a blogoldalra. Van, melynek külön oldala is létezik. Ilyen , többek között az ifjúsági regényem: A négyek bandája is. 2023. június 11-én indítottam útjára a történetemhez kapcsolódó oldalt a blog.hu oldalon.  Pár napra rá már címlapra is e fejezete a történetemnek a blog.hu oldalon. Majd napokkal később az történet harmadik fejezete is a címlapon volt olvasható. Ahogy tudtam írtam a történetet, és osztottam meg a Facebookon. Ha nem osztottam, egyre többen kezdtek el érdeklődni felőle, hogy miért nem látják a bejegyzésemet az ifjúsági regényem kapcsán.   Több történetet is írok, valamint forgatókönyveket, és közben szerepeltem egy életrajzi dokumentumfilmben is.  Idén, január végén a történet utolsó fejezete is felkerült az oldalra. De közben írni kezdtem a második részt. Lassan, de készül. Régóta ott motoszkált a fejemben, hogy e történetemet egyszer szeretném majd kiadatni. Nyomtatott formában a könyvespolcok polcaira szerettem volna kijuttatni a könyvemet. Ahogy az így volt a Szövetség és Bandi farkas első része kapcsán is.  Közben valamikor ősszel, mint támogató író bekerültem a MKMT tagjai közé. Gondok adódtak a mostani kiadóval, csak még eljátszottam a gondolattal, hogy ki kellene adatni a Négyek bandáját. Közben pályáztam egy antológiakötet bekerülés kapcsán. Ami sikerült, és az Üzenet című írásom be is került a kötetbe. ( Helma Kiadó) Csak jót olvastam e kiadóról és rá is írtam a kiadóvezetőre. Érdeklődve a megjelenési lehetőségek felől. Közben más kiadókra is ráírtam, ahonnan a mai napig még választ sem kaptam. Be is küldtem Bálint részére az elkészült kéziratot. Hamarosan kaptam is választ, hogy a lektor végigolvasta, és kiadásra érdemesnek találta. De van benne hiba. Javítsam. Javítottam és visszaküldtem. Meg is beszéltük, hogy e-könyvben fog megjelenni az első rész. Múlt héten kedden pedig, amikor reggel megkaptam az értesítést, hogy a grafikus elkészített három tervezetett a borító kapcsán, szóhoz sem tudtam jutni, annyira gyönyörű három illusztrációt készítettek a könyvem kapcsán. Most nehéz volt a választás, nehéz volt a döntés. De nem úgy működik. Első látásra. Már akkor tudtam melyiket választom, amikor először megláttam a borítókat. Boltba menet és jövet közben is erre gondoltam. Mire hazaértem, megvolt a választásom. Persze , hogy azt választottam amely elsőre is nagyon megtetszett. Vissza is küldtem a választott borítót. Közben elküldtem egy kedves, szintén író ismerősömnek, mindhárom borítót. Nem árultam el melyiket választottam. Ildi megmutatta a lányának, és lányának is pont az a borító tetszett a legjobban, amelyet én is választottam.  Csütörtök délután pedig már meg is jelent az ifjúsági regényem. 

Az alábbi helyeken megtalálod és meg is vásárolhatod:

Helma Kiadó

Bookline

Libri

Líra

Book24

Álomgyár

E-könyv

Nagyon sok könyvem van itthon. Legyen az a Szövetség, vagy a mesekönyvem mindkét része. Sőt. Hamarosan újabb adagot fogok belőlük visszakapni. Így, kb 2 hete feltettem a Facebookra, hogy a Szövetséget dedikálva egy 1000-ért adom. Mintahogy azt gondoltam is, egy helybéli sem reagált rá. Így  a bejegyzésem meg lett osztva a testvérem fb oldalán is. Rá is kaptak egyből. Közel 11 darabot sikerült így eladnom a Szövetségből. Ám a legleső dedikálásra hajnalban került sor.  Tesóm öt óra körül robogott be hozzám, hogy kell egy a Szövetségből.  Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból pizsomában. Kótyagos fejjel kerestem egy példányt a Szövetségből, és így álltam neki a dedikálásnak.  Hirtelen nem jutott az eszembe, hogy hányadika is van, így ránéztem az órámra.  

2024.06.25. 05:25 perckor dedikáltam. Érdekes... elgondolkodtató számomra, hogy számmisztika szempontjából van e  jelentősége e időpontnak.  Bár lehet, hogy még érdekesebb lett volna, ha 06.26. 06.25 perckor dedikáltam volna le a könyvet.

Biztosan emlékeztek arra a bejegyzésemre, még a tavasz közepéről, hogy megkeresett a könyvtárunk igazgatója, abból az alkalomból, hogy június 1-én lesz a Gyereknap megtartva, itt a községünkben. Biztos számíthat e rám egy kötetbemutató keretében, mintahogy azt március elején megbeszéltük. Mondtam Ibolyának, számíthat rám. Meg is  kaptuk a Faddi Hírek tavaszi számát, s nagy meglepetésemre , azon plakát, melyet előző nap láttam a Facebookon, a gyereknapi programokat hirdeti, benne van. Így én is. Nagyon örültem neki, hogy végre, valamilyen formában én is benne vagyok a helyi lapban. El is kezdtem a szervezkedést, ami sok időmbe tellett. Aprólékos munkával építettem fel a bemutatót, hisz még gyerekek számára nem tartottam előadást. Megkerestem a harmadik rész illusztrátorát, mert nem voltak meg az illusztrációk. Marát, akinek köszönhetően 2018-ban útjára indult az Adventi mesekalendárium által Bandi farkas kalandjai.  Elkezdtem a diákat felépíteni. Az utolsó pillanatban lettem kész velük. S vártam a szombatot. Közben osztogattam a saját, illetve a település Facebook csoportjában az eseményt. Ott sok lájkot kaptam. Mindhiába. Előző nap éjjelén kezdődtek a folyamatos viharok. Egyik a másik után. Mielőtt útnak indultam volna, akkor szakadt a legjobban. Mivel senki sem szólt nekem, hogy az időjárás miatt esetleg elmaradnak a programok, elindultam. Kb 5 perces út tőlünk a könyvtár. Gyanús volt, hogy sehol senki. Tiszta kihalt volt a falu, a könyvtár bejárata zárva. Csak a tűzoltók jöttek, hogy az éjszaki vihar után egy fát kivágjanak a parkban. Arra néztem. Semmi. Vissza mentem a könyvtár bejáratához, vártam egy picit. Mikor a tűzoltók elmentek, ismét arra néztem, s láttam meg a két könyvtárost. Hátulról lehetett bemenni. Ugyan abban a helyiségben kaptam helyet, ahol tavaly a Szövetség kapcsán tartottam az Irodalmi estémet. Állítólag ők, nem tudtak arról, hogy nekem a gyereknapi programok keretében könyvbemutatóm lenne. Állítólag ők , akkor szereztek tudomást erről, mikor elkészült a programokat hirdető plakát, s bekerült a Faddi hírekbe.  Ott ültem a kisteremben egy órán át egyedül. Forgatókönyvet olvastam, telefonáltam. Aztán egy óra múlva , valamelyik könyvtáros bejött, hogy inkább üljek ki a gyerekek közé. Semmi értelme nem volt. Ha oda is jöttek, csupán ennyit kérdeztek. Ingyen van? Mondtam: nem. Ja... ők nem tudják megvenni. Külön-külön 2000 forintért adtam a mesekönyvemet. Egyben : 3000 forint. Kb félnégy magasságában úgy döntöttem, összepakolok, és hazajövök. Így is tettem. Eldöntöttem. Itt, a településemen végleg befejeztem. Itt nincs értelme semmi jónak. Üvöltsön a zene, buli legyen. Ez a lényeg.

Tették fel számomra tegnap reggel az egyik közösségi oldalon . Meglepődtem, mert bármely oldalon is vagyok fent , mint író, ritka, ha kérdést tesznek fel számomra. Olyan ritka, mint a fehér holló.  Most először fordult elő velem, hogy valaki kérdést tett fel. Jobban mondva ketten. Két különböző platformon, két különböző kérdést, a közös bennük, mindkettő a Szövetséghez kapcsolódik. 

Történet lényege az, majd hozok erről egy másik bejegyzést, hogy pár hete rengetek könyvemet küldte vissza a kiadó. A legtöbbet magából a Szövetségből. 2 doboz csak e könyvemet tartalmazta. E hét csütörtökön bent jártam  a megyeszékhelyünkön Szekszárdon, így vittem be 10 darabot a sci-fiből.  Hogy megyei szinten, elérhetővé váljon az olvasók számára, ha esetleg szeretné elolvasni, de nem tudja megvenni. Egy példányt dedikáltam is a könyvtár kérésére, s a dedikációról kép is készült, melyet feltettem, és megosztottam a különböző oldalalkon. Író csoportom és az írói oldalam. Vagy épp mint,  az instához tartozó új oldalon. No lám. Itt érkezett hozzá e kérdés is. Milyen érzés, hogy  a könyvem megtalálható a könyvtárban és  katalógusszámot kapott? Hmm.. milyen érzés? Furcsa. felfoghatatlan. Boldog voltam, még ha egy kis időre is. Hisz, elértél egy célt, még ha másként is került be a könyvtárba a könyved, mint ahogy azt te eredetileg eltervezted. Valahogy olyan érzés volt bennem, mint amikor  a Szövetség kikerült annak idején a Libri boltjainak a polcaira. Már ránéztem a könyvtár oldalára, és megkerestem a katalógust, de még nem láttam fent a könyvemet. Ha nem is napi szinten, de ráfogok kukkanatni az oldalra, s megnézem, nincs e már fent a könyvem a rendszerben. Lehet, hogy számot már kapott, de a rendszerbe még nem vitték fel. 

Gyerekkoromban alig vártam, hogy végre beköszöntsön valamelyik szünet a suliban. A húsvétit is nagyon vártam. Szombat délutáni sütést-főzést, tojásfestést, és persze a vasárnap reggelt, vajon mit hozott a nyuszi ajándékban. És persze a húsvéthétfőket, hogy vajon hány fiú érkezik hozzám.  Azóta sok év telt el, és valahogy a húsvétot valahogy nem várom.  De  utána néztem, milyen hagyományok, babonák kötődnek e ünnepnapokhoz.

Mint tudjuk, hogy nagypéntek Jézus kereszthalálának a böjt és a gyász napja. Egyben e nap az egyház legcsendesebb napja. Nagypénteki egyik legismertebb hagyomány, hogy e napon tilos húst enni.  Nagypénteki menü: rántott leves, tészta, ecetes- hagymás hal, tojásos ételek.  Tipikus böjti ebéd: a bableves és a mákos tészta. Viszont, a nagyböjti tilalom nem terjed ki a pálinkaivásra.

E napon tilos kenyeret sütni, és nem gyújtanak tüzet sem.  Mert úgy tartják, hogy a kenyér kővé válik.   Pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, a nagypénteket pedig különösen, mert a keresztény egyházban ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Többnyire tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat, mert úgy tartják, hogy akkor megbetegednének, vagy nem lesznek szerencsések. Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek, a jószágok bélyegzésének a századforduló körül Hajdúböszörményben,

Nagypénteken festették a tojásokat is. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Az asszonyok ilyenkor szorgalmasan takarítanak, meszelnek, hogy húsvétra tisztaság és rend legyen, mert később, ha a kinti munkák elindulnak, már nem lesz idejük erre. A húsvéti nagytakarítás a mai napig gyakorolt szokás.

A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: „Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagy zajt is csaptak. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat.

A víz különösen jelentős volt ezen a napon, tisztító erővel bírt. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is. A Tiszára járó szegedi lányok a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy a hajuk éppen olyan hosszú legyen, mint a fűzfa ága vagy a Tisza hossza. Azért tettek így, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Meg aki a folyó aranyos vizében megmosakszik, az fürge lesz a munkában. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé ismert volt, szintén egészségvarázsló célzattal.

Időjárással kapcsolatos jóslások is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, de ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz.